„Ez a zene egy másik világból, az örökkévalóságból jön.” Herbert von Karajan ezekkel a szavakkal jellemezte Mahler 9. szimfóniáját. A közel másfél órás mű valóban kivételes atmoszférát teremt.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. január 21. szombat, 15:30
A szerző utolsó befejezett partitúrája ez, mégsem jelenthetjük ki biztosan, hogy az élettől búcsúzik benne, hiszen szinte rögtön nagy lendülettel kezdett bele 10. szimfóniájába. Az viszont vitathatatlan, hogy a mű témája a halál: annak gyászos, groteszk, szép és megváltást hozó oldala. Ártatlanul induló, ám kakofóniáig fokozódó hatalmas tétel nyitja a szimfóniát, amelyet népi ländlerből és keringőből összegyúrt tánctétel követ. Ezután Mahler legmodernebb zenéje, a rondó-burleszk következik; végül túlvilági vízió, éteri hangzás zárja a komor és megható művet.
„Kilencedik szimfónia.” A sorszám és a műfaj hallatán azonnal Beethoven utolsó szimfóniájára gondolunk, és ezzel nem voltak másként a 19-20. század szerzői sem. Mahler rettegett a baljós számtól, de komponálás iránti vágya erősebb volt bármilyen babonánál. 1907-ben szívproblémákat diagnosztizáltak nála, valamint elvesztette négyéves kislányát, ami enyhíthetetlen traumát okozott számára. Ennek ellenére karmesterként és zeneszerzőként is aktív maradt. A nyarakat a tiroli hegyekben töltötte, ahol megszületett a gyakran trilógiaként emlegetett Dal a Földről, a 9. szimfónia és a 10. szimfónia egy tétele, melyek közül azonban már egyik sem szólalt meg Mahler életében.
A közel huszonöt perces nyitótétel Alban Berg szerint Mahler legjobb zenéje: „A Föld iránti hatalmas szeretet kifejezése, vágyakozás, hogy békésen éljünk rajta, és hogy élvezzük a természetet – mielőtt eljön a halál.” Mindez egy négyhangos motívumból kiinduló, pusztító erejűvé duzzadó, hol rezignált, hol kétségbeesett zenében megfogalmazva.
Az olcsó, népszerű táncok felidézésével talán az élet értelmetlenségét figurázza ki a második tétel, amelyben a Mahlernek oly kedves, természetközeli ländler esetlen dallamait egyre vakmerőbb keringőepizódok szakítják meg. A tételt végül a ländler motívuma zárja igen különleges hangszer-összeállítással.
A sötétség ábrázolásában szünetet tartó, nyugodtnak nevezhető tétel után vad energiákkal csap le a kiegyensúlyozatlanságot, erőszakosságot és feszültséget sugárzó ördögi zene, amely csak látszólag scherzo, súlyát tekintve sokkal inkább finálé. A dacos vágtázást mindössze egyszer akasztja meg egy transzcendens szakasz.
Az igazi finálé lassú, visszafogott zene képében érkezik. Himnikus hangulat, keserű elfogadás, szenvedély és elgondolkodtató felvetések jellemzik a közel félórás tételt. A zene itt is tele van sötétséggel, a szimfónia végül mégis a megnyugvás csendes hangjaival simul ki: az éteri magasságokban megszólaló hegedűk a Gyermekgyászdalok távoli dombokon feltűnő napsugarait idézik meg.
Gustav Mahler: 9. szimfónia
vezényel: Fischer Iván
A koncert időtartama 150 perc
A Szép nyári nap című musical valamikor a hetvenes években játszódik Bácsszentmárián, egy olyan építőtáborban, amelyik közel van a jugoszláv határhoz. Ennek fontos szerepe van a történetben. A humorral és iróniával átszőtt musical szereplői fiatalok, akik „önként” vállalták a nyári melót.
Egy olasz halászfalu. Sós levegő. Pizzaillat. És lüktető feszültség. Üdvözlünk Chioggiában – egy isten háta mögötti tengerparti faluban, ahol a frissen sült pizza illata keveredik a sós széllel, a tésztagyúrás hangját pedig egyre hangosabb szóváltások szakítják félbe. Itt élnek azok a nők, akik gyönyörűek, temperamentumosak, és legfőképp: férjet akarnak. De nem akármilyet – és nem akárhogyan. A férfiak ritkán vannak otthon – a tenger viszi őket, gyakran végleg. Így minden hazatérő férfi igazi főnyeremény. Meg is indul a harc értük: csetepaték, cselszövések, féltékenységi jelenetek, sírás és kacagás forgatagában. Néha annyira elszabadul a káosz, hogy repül a pizzatészta, a paradicsomszósz beteríti a fél falu lakosságát, és mindenki arca maszatos lesz – de csak addig, míg elő nem kerül a tökfagyi, minden chioggiai nő kedvence, amit aztán békülésként boldogan nyalogat mindenki. Goldoni klasszikusa szenvedélyes, sodró, és ízig-vérig olasz. Itt az emberek nem szégyellik az érzéseiket: kiabálva, csókolva, kacagva, balhézva élik az életet. Mediterrán temperamentum, csípős női nyelv, szívből jövő káosz és felszabadító nevetés – ez a vígjáték olyan, mint egy olasz családi ebéd hangos, fűszeres, néha repül valami, de a végén mindenki jóllakik – főleg nevetésből. Egyszer mindenkinek el kell mennie Chioggiába. Legalább egy estére. Hogy férjet talál-e, azt nem ígérjük. De hogy nevetni fog, az biztos.
Ez a Carmen szenvedélyről, szabadságról és végzetről mesél – egyszerre modern és hagyománytisztelő, látványos és provokatív, mélyen emberi és elementáris…
Nabuccot, a babiloni királyt Kálmándy Mihály Kossuth-díjas operaénekes, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja alakításában láthatja a közönség 2026-ban is. A…
Napfényben fürdő görög sziget. Mindent körbeölelő csillogó türkiz tenger. Hangulatos tavernák, ínycsiklandó étkek, mavrodaphne… Egyszerűen idilli - tökéletes felkeresni, ott…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
