A Szolnoki Szimfonikusok következő hangversenye a Zeneakadémia Nagytermében MESTERI HANGOK: CSAJKOVSZKIJ, BEETHOVEN ÉS BRAHMS címmel kerül megrendezésre. Az együttes karmestere ez alkalommal Manuel Tevar. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. szeptember 11. csütörtök, 19:00
Műsor:
Schumann: a-moll gordonkaverseny, op. 129
Beethoven: I. (C-dúr) zongoraverseny op.15
Brahms: II. (D-dúr) szimfónia op. 73
Közreműködik:
Ivan Skanavi - cselló
Yoonah Oh – zongora
Vezényel:
Manuel Tevar
Az est három kiemelkedő zeneszerző alkotásait szólaltatja meg, melyek mindegyike saját korszakának zenei eszményét testesíti meg. A műsor gazdag zenei világot tár elénk, ahol a klasszicizmus letisztult formái és a romantika mély érzelmi kifejezésmódja egyaránt helyet kapnak.
Robert Schumann 1850-ben komponálta egyetlen gordonkaversenyét. Düsseldorfi karmestersége idején aktívan részt vett a helyi zenei életben. A csellóverseny első változatát első düsseldorfi vezénylésének napján fejezte be. A 25 perces kompozíció nem mindenben követi a klasszikus versenymű-felépítést. Bár három tételes, de a tételek szünet nélkül – zenei kifejezéssel attacca - követik egymást. Az első főtémája nagyon lendületes, míg a melléktéma kecsesebb zene. Mindkettőt a szólóhangszertől halljuk először. A rövid középső tétel széles ívű témáját megint a cselló dalolja. Különlegessége a duett, a zenekari cselló szólamvezetőjével. Csak a lendületes zárótételben kapunk a szólóhangszertől egy virtuóz kadenciát, azonban Schumann ezt is úgy komponálta meg, hogy a zenekar néhol együtt játszik a szólistával. Egyes művészek saját kompozíciót szoktak játszani ezen a helyen. Schumann gordonkaversenyében nem a virtuozitás dominál, hanem sokkal inkább az érzelemkifejezés.
1795-ben, amikor Ludwig van Beethoven első zongoraversenyét komponálta, a bécsi zenei élet pezsgő központjában tevékenykedett és bontakoztatta ki művészi tehetségét. A klasszicizmus még mindig meghatározó irányzat volt, ám Beethoven zenéjében már érződtek az újító törekvések és a romantikus szenvedély első jelei. Az op.15-ös zongoraverseny energikus és grandiózus nyitótétele szinte kiragyog a korszak kompozíciói közül, a lírai lassú tétel pedig az emberi érzékenységet és mélységet tárja elénk. A lendületes finálé lezárja a művet, amelyben a zongora és a zenekar közötti párbeszéd ragyogó virtuozitással bontakozik ki. A bemutatón maga Beethoven játszotta a szólót, ámulatba ejtve a közönséget zongoraművészi képességeivel és a zenemű drámai erejével.
Johannes Brahms második szimfóniája 1877 nyarán született, a karintiai Wörthi-tó festői partján. A romantikus zene ekkorra már kiforrott és érzelmekben gazdag stílust képviselt, amit Brahms a természet ihletésével tovább mélyített. A darabot gyakran a „napfényes szimfónia” néven emlegetik, hiszen derűs hangulata és harmonikus dallamvilága áthatja az egész kompozíciót. A mű megszületése maga is csodaszámba ment, hiszen Brahms a komponálást szinte játékos könnyedséggel végezte, amit a szimfónia áradó optimizmusa is tükröz. Az alkotás bemutatóját követően a közönség egyhangú lelkesedéssel fogadta az új remekművet, amely hamarosan a romantikus szimfóniák egyik ékkövévé vált.
Az est különleges lehetőséget kínál arra, hogy a klasszicizmus és a romantika közötti átmenet felfedezésére induljunk. A szerzők személyes történetei és a korszak művészi törekvései egyaránt megjelennek a művekben, amelyeken keresztül a hallgatóság átélheti a zene időtlen varázsát.
A Vági Bence művészeti vezető által megálmodott alkotás klasszikus meséket megidéző története szerint Kristály-világ úrnője elvesztette hitét az emberi érzelmekben, ezért befagyasztja a világot, és csillogó, ám jeges falak közé zárkózik
Alen Menken, Stephen Schwartz és Peter Parnell varázslatosmusicalje Victor Hugo ikonikus regényéből, a Disney rajzfilmje alapján készült. A darab érzékenyen mesél a szeretetről, a kitartásról és az önfeláldozásról. Esmeralda, a szegény cigánylány és Quasimodo, a torz külsejű, ám önzetlen harangozó története könnyeket csal mindenki szemébe.
Különleges, egyszeri és megismételhetetlen élmény várja mindazokat, akik ellátogatnak az Erkel Színház szilveszteri showműsorára. Velünk lesznek az Erkel Színház legnagyobb sztárjai és vendégművészei, hogy együtt búcsúztassuk A MI ELSŐ felejthetetlen évünket, egy igazán fergeteges show keretében.
A történet szerint egy kisfiú, Maugli, Sir Kán, a tigris támadása következtében elszakad a családjától és egy farkasfalka neveli fel.…
E visszatérő koncerten - amelyet csudálatos zenei anyám, a most száz esztendeje született Kistétényi Melinda emlékének szentelek - felcsendülnek majd…
