A Csitrakárí (A festőnő) című darabot egy magyar származású indiai festőnő művei ihlették. Az előadás képei azonban nem ecsettel, hanem a tánc eszközeivel készültek. Ezek a képek múlandó emléket állítva tisztelegnek egy hosszú és termékeny művészi út előtt. Brunner Erzsébet festményei a tánc segítségével megelevenednek, és tovább mesélik azt a pillanatot, amit festőjük megragadott. több
Brunner Erzsébet (1910-2001) és édesanyja, a magyar misztikus festészeti hagyomány ismert alakjai 1930-ban érkeztek Indiába, ahol azonnal elmerültek az akkori modern indiai művészeti és szellemi élet forgatagában. Ebben a pezsgő kulturális közegben zene, tánc, irodalom és képzőművészet, ősi és kortárs mind helyet talált, szimbolizálva azt a különleges indiai erőt, mely minden hagyományt tisztel és ápol, az újat pedig befogadja és beolvasztja, jellegzetesen “indiaivá” teszi. Brunner Erzsébet így lehetett magyarként elismert indiai festő.
Zeneszerző: Fekete Kiss Sándor
Díszlet: Domak Nikoletta
Koreográfia: Shyamala Surendran, Somi Panni
Rendezte: Somi Panni
Az unalom mindennél rémisztőbb - üzeni a nagy játékmester, Georges Feydeau A hülyéje c. vígjátékán keresztül. Egy kis jóleső borzongásért…
Vidám és látványos musical az igaz barátságról, az összetartozás erejéről, ami még a legváratlanabb helyzetekben is segítő útitársunk lehet.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
