
Csárdáskirálynő
nagyoperett
nagyoperett
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 8. kedd, 18:00
Leo Stein-Jenbach Béla-Kálmán Imre-Békeffi István-Kellér Dezső-Gábor Andor-Rátonyi Róbert
Csárdáskirálynő
Bemutató: 2023.06.16.
Műsoridő: 3ó
Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét méltán említik minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott operettjének.
Felmérések szerint nincs egyetlen perc, amikor a Föld valamelyik pontján – színházban, koncerten, filmen, tévében vagy rádióban – föl ne csendülne Kálmán Imre valamelyik népszerű melódiája, a Csárdáskirálynő valamelyik betétdala. Bécsi – 1915-ös – bemutatója után végigsöpört egész Európán, az I. világháború ellenére bemutatták Svédországban, Finnországban, Lengyelországban, Oroszországban, Olaszországban, majd 1916-ban Budapesten, végül eljutott a New York-i Broadway-re is. Zene nélkül is kiváló dráma lenne, melyhez jönnek még a valóban örökké népszerű melódiák, melyről a korabeli kritikusok így írtak: “Kálmán a Csárdáskirálynőben ötvözni tudta a bécsi keringőt és a magával ragadó, temperamentumos magyar zenét. A remek számok nemcsak a népszerűséget biztosítják, de igazi zenei élményt is nyújtanak”…
Az előadásban szereplő Sáfár Mónika művésznő jelmezeit Rátkai Erzsébet Jászai Mari-díjas magyar iparművész, Érdemes művész színházi látvány-, díszlet- és jelmeztervező tervezte.
Az előadásban a nyugalom megzavarására alkalmas hang- és fényhatások vannak. További információ
Szereposztás
Sylvia................................................................................ SZEDERJESI TEODÓRA
Edvin herceg.................................................................... KÁDÁR SZABOLCS JÁNOS
Cecília hercegnő.............................................................. SÁFÁR MÓNIKA Jászai Mari-díjas, Érdemes művész
Miska főpincér................................................................. KŐRÖSI CSABA Jászai Mari-díjas, Magyar Arany Érdemkereszt díjas
Stázi grófnő....................................................................... HIRSCHL LAURA
Bóni gróf............................................................................ KELLER MÁRTON
Feri bácsi........................................................................... SZELES JÓZSEF
Leopold Mária.................................................................... CSERVENÁK VILMOS
Ferdinánd főherceg........................................................... KERESZTES GÁBOR
Rohnsdorf tábornok........................................................... VASZKÓ BENCE
Közjegyző, Tonio Tonelli vívómester, Lazarovics birtokos: GAÁL ATTILA CSABA
Mérő Zoltán ügyvéd, Katonakarmester.............................. MÁTÉ P. GÁBOR
Karolina, Aranka................................................................ TABA DOROTTYA LUCIA
Krisztina............................................................................. DIÓSZEGI IMOLA
Leontina............................................................................. SOLTIS ELEONÓRA
Endrei László főhadnagy, báró Váry.................................. KIRÁLY BÉLA
Pikoló gyerek..................................................................... ZÁMBÓ DÁVID
Zádor, gróf Tarczy, Berényi, Klementina, Horner, Pálóczy, Juliska, Mariska, Veruska, Iluska, Ágika:
GYŐRI ÁDÁM, KESERŰ PÉTER, VIGH GERGŐ, STEINHAUSZ GERGŐ, KÁLMÁN PÉTER, LÓDI ERIKA, BÓNA ARANKA,
ORBÁN ZSÓFIA / CSÖRGŐ RÉKA, RIGÓ ANNA, SZAKMÁRY EVELIN / KOVÁCS KAMILLA JAKSA DOROTTYA
Alkotók
Koreográfus: KIRÁLY BÉLA
Karmester: FARKAS PÁL Príma-díjas
Korrepetitor: MÁRIÁS ZSOLT
Díszlettervező: BÁTONYI GYÖRGY
Jelmeztervező: LIBOR KATALIN
Súgó: LEHOTA VIVIEN
Rendezőasszisztens: KÁLMÁN PÉTER
Ügyelő: SZENTMIKLÓSI ILDIKÓ
Rendező: MÉSZÁROS ÁRPÁD ZSOLT
Repülöm a piros eget, égve reped, siratom-e, siratom-e majd eleget? Ha valami így fáj, mélybe talál, nem a seb, a lélek, az kiabál. (Szarka Tamás: Repülöm a piros eget) Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik. A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt. A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
A Szente Vajk vezette újonnan alakult Erkel Színház beköszönő koncertsorozata, ahol először az ország három állomására visszük el azt, amivel szeptembertől…