Író, költő, műfordító.
Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig…
FŐBB SZEREPEKBEN: Kuncz Feri: Sándor Péter, Horn Mici: Varga Izabella, Kőnig: Hujber Ferenc, Vitay Tábornok: Szőke Zoltán, Vitay Georgina:…
Szabó Magda fordulatokban bővelkedő, lehengerlő története Garajszki Margit átiratában, Farkas Bence zenéjével kel életre a Bartók Színház nagyszínpadán.
FŐBB SZEREPEKBEN: Kuncz Feri: Sándor Péter, Horn Mici: Varga Izabella, Kőnig: Hujber Ferenc, Vitay Tábornok: Szőke Zoltán, Vitay Georgina:…
FŐBB SZEREPEKBEN: Kuncz Feri: Sándor Péter, Horn Mici: Varga Izabella, Kőnig: Hujber Ferenc, Vitay Tábornok: Szőke Zoltán, Vitay Georgina:…
1970-ben jelent meg Szabó Magda ikonikus ifjúsági regénye az Abigél. A kalandos lányregény és a második világháború eseményének és…
FŐBB SZEREPEKBEN: Kuncz Feri: Sándor Péter, Horn Mici: Varga Izabella, Kőnig: Hujber Ferenc,Vitay Tábornok: Szőke Zoltán, Vitay Georgina: Pásztor…
FŐBB SZEREPEKBEN: Kuncz Feri: Sándor Péter, Horn Mici: Varga Izabella, Kőnig: Hujber Ferenc, Vitay Tábornok: Szőke Zoltán, Vitay Georgina:…
Szabó Magda Abigél című műve megjelenése óta kiapadhatatlanul az érdeklődés középpontjában áll, legyen szó a sokadik kiadását megélő regényről,…
Író, költő, műfordító.
Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott.
Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. 1985 és 1990 között a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának.
Szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla. Szentmártonkátán a könyvtár viseli a nevét. A Szabó Magda Magyar–Angol Kéttannyelvű Általános Iskola 2009-ben vette fel a nevét.
Kitüntetései, díjai:
Baumgarten-díj (1949, visszavonták)
József Attila-díj (1959, 1972)
Debrecen Város Csokonai-díja (1976, 1987)
Debrecen díszpolgára (1977)
Kossuth-díj (1978)
SZOT-díj (1982)
Pro Urbe Budapest díj (1983)
Getz Corporation-díj (1992)
Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora (1993)
Déry Tibor-díj (1996)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal /polgári tagozat/ (1997)
Szép Ernő-jutalom (1998)
Nemes Nagy Ágnes-díj (2000)
A Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktora (2001)
Magyar Corvin-lánc (2001)
Gundel művészeti díj (2003)
Prima Primissima díj (2003)
Femina-díj (2003)[10]
Győri Könyvszalon alkotói díj (2003)
Premio Mondello-díj (2005)
Budapest díszpolgára (2006)
Hazám-díj (2007)
A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje /polgári tagozat/ (2007)
Tőkés László-díj (2007)
Művei:
A római szépségápolás; Beke, Debrecen, 1940
Bárány. Versek; Egyetemi Ny., Bp., 1947
Vissza az emberig. Versek; Egyetemi Ny., Bp., 1949
Ki hol lakik?; vers Szabó Magda, ill. K. Bócz István; Móra, Bp., 1957
Mondják meg Zsófikának! Regény; Magvető, Bp., 1958
Freskó. Regény; Magvető, Bp., 1958
Bárány Boldizsár; Móra, Bp., 1958
Neszek. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1958
Marikáék háza; vers Szabó Magda, ill. F. Győrffy Anna; Móra, Bp., 1959
Sziget-kék; Magvető, Bp., 1959
Az őz. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1959
Vörös tinta (filmforgatókönyv, 1959)
Disznótor. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1960
Kígyómarás (színmű, 1960)
Álom-festék (verses képeskönyv, 1960)
Álarcosbál. Regény; Móra, Bp., 1961
Születésnap. Regény; Móra, Bp., 1962
Pilátus Regény; Magvető, Bp., 1963
A Danaida. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1964
Hullámok kergetése. Útijegyzetek; Szépirodalmi, Bp., 1965
Tündér Lala. Meseregény; ill. Würtz Ádám; Móra, Bp., 1965
Eleven képét a világnak. Színművek, rádiójátékok; Magvető, Bp., 1966
Fanni hagyományai (dráma, 1966) (Kármán József regénye alapján)
Alvók futása; Szépirodalmi, Bp., 1967
Mózes egy, huszonkettő. Regény; Magvető, Bp., 1967
Zeusz küszöbén. Útijegyzetek; Szépirodalmi, Bp., 1968
Katalin utca. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1969
Abigél. Regény; Móra, Bp., 1970
Ókút. Regény; Magvető, Bp., 1970
Mondják meg Zsófikának! Ifjúsági színmű 1972 (Színjátszók kiskönyvtára)
Kiálts, város! (színmű, 1971)
A szemlélők. Regény; Magvető, Bp., 1973
Az órák és a farkasok. Kiálts, város! / Az a szép fényes nap. Történelmi drámák 1975
Szilfán halat. Összegyűjtött versek 1975 (Szabó Magda művei)
Az a szép, fényes nap (színmű, 1976)
Régimódi történet. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1977
Abigél (filmforgatókönyv, 1976–1977)
Kívül a körön; Szépirodalmi, Bp., 1980
Erőnk szerint; Magvető, Bp., 1980
Megmaradt Szobotkának; Magvető, Bp., 1983
Béla király. Történelmi drámatrilógia a meráni Gertrúd fiáról; Magvető, Bp., 1984
Az ajtó. Regény; Magvető, Bp., 1987
Az öregség villogó csúcsain. Válogatott műfordítások 1987 (Szabó Magda művei)
Záróvizsga; Református Zsinati Iroda, Bp., 1987
A pillanat. Creusais. Regény; Magvető, Bp., 1990 elektronikus kiadás
A félistenek szomorúsága; Szépirodalmi, Bp., 1992 (Szabó Magda művei)
Az a szép fényes nap. Drámák; Magvető, Bp., 1994 (Szabó Magda művei)
Szüret. A szerző válogatása életművéből 1995 (Örökségünk)
A lepke logikája. Színképelemzés: Vörösmarty-költemények 1996
Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdáva 1997
A csekei monológ; Európa, Bp., 1999
Mézescsók Cerberusnak. Novellák; Osiris, Bp., 1999
Sziluett; Európa, Bp., 2000
Merszi, Möszjő; Európa, Bp., 2000
Für Elise. Regény; Európa, Bp., 2002
Fazekas Valéria: A hűséges asszony. Beszélgetések Szabó Magda írónővel 2002
A macskák szerdája. Négy dráma; Európa, Bp., 2005
Szüret. Összegyűjtött versek, 1935–1967; Európa, Bp., 2005
Békekötés. Hangjátékok; Európa, Bp., 2006
Örömhozó, bánatrontó. Levelek a szomszédba 2009
Drága Kumacs! Levelek Haldimann Évának 2010
Liber Mortis. Naplók 1982. május 25–1990. február 27.
Egy meszely az fél icce. Szabó Magda ízei; szerk. Tasi Géza; Jaffa, Bp., 2016
Szüret. Összegyűjtött versek; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
Nyusziék. Naplók 1950–1958 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
Magdaléna. A másik Für Elise nyomában 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
Csigaház; Jaffa, Bp., 2017 (Szabó Magda-életműsorozat)
Nekem a titok kell. Kötetben meg nem jelent írások 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
Egy czitrom hajával. Szabó Magda ízei II.; Jaffa, Bp, 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
Gurul a sok-sok pillanat. Szabó Magda élete képekben 2018 (Szabó Magda-életműsorozat)
Üzenet odaátra. Kiadatlan novellák és kisprózai írások 2019 (Szabó Magda-életműsorozat)
Az élet újrakezdhető. Interjúk és vallomások 2019 (Szabó Magda-életműsorozat)
Dokumentumfilm:
Szabó Magda világsikere, magyar dokumentumfilm, 2018, rendezte: Papp Gábor Zsigmond
Megfilmesített művei:
Vörös tinta (1960, Gertler Viktor)
Rola (1971, Krzysztof Zanussi)
A Danaida (1971, Zsurzs Éva)
Kiálts, város (1974, Hajdufy Miklós, tv-film)
Abigél (1978, Zsurzs Éva)
Tündér Lala (1981, Katkics Ilona)
Az a szép, fényes nap (1981, Szőnyi G. Sándor)
Nemkívánatos viszonyok (1997, Esztergályos Károly) Szemlélők
Régimódi történet (2006, Bereményi Géza)
Nenő (2006, Soós Péter)
Az ajtó (2012, Szabó István)
Pilátus (2019, Dombrovszky Linda)
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
