Színház, Zenés színmű

A vígjáték egy izgalmas, kalandos utazáson keresztül, rengeteg humorral világít rá a középkorú nők és a változó kor kikerülhetetlen nehézségeire. Megmutatja, hogy mi nők képesek vagyunk megbirkózni ezekkel a kihívásokkal - ám minden könnyebben megy öniróniával, sok nevetéssel, különösen akkor ha számíthatunk a férfiak támogatására.

A színpadi változatot Molnár Ferenc azonos című örökérvényű ifjúsági regénye ihlette. Dés és Geszti dallamai, Grecsó szövegei által a szereplők éneklik el érzelmekkel teli történetüket, mely minden néző számára ismerős lesz.

Liliomfi - (zenés komédia)

Szigligeti Ede vígjátéka alapján írta: Szente Vajk

Zene: Bolba Tamás

Négy különböző kultúrájú "öreglány" – őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők. Életük utolsó fejezetében, a hedonizmust és a nevetést választják.
Néha nyersek, mégis rengeteg könnyedség és humor van bennük.

Önironikus este, élveboncolás szóközökkel, szerepjátékokkal a valóság elfogadásáért.
Az ember erotikus megtestesülése és tárgyiasulása. Nyilvános body shaming.

Négy különböző kultúrájú "öreglány" – őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők. Öreglányok, akik úgy játszanak, mint a gyerekek a játszótéren. Olyan nők, akikhez az élet nem volt mindig kegyes, mégis minden mondatukkal azt üzenik: NEVESS ÉS ÉLJ!!!

Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy gazdag és egy szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki semmire sem tartja a nőket. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. több

Bemutató 3+
Pagony - Füge Produkció
Az előadás után a Kávézóban gyerek - és pénztárcabarát ebéddel várunk!

A Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor művészházaspár nevével fémjelzett „Jávor hajnalai” című zenés játék fülbemászó dallamokkal idézi fel az imádott színész kalandos élettörténetét.

2024. november 3-án, vasárnap 17 órától gyerekeknek, felnőtteknek és gyermeklelkű felnőtteknek Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című vetített zenés prózája elevenedik meg a KMO-ban.

zenés vígjáték

Négy különböző karakterű barátnő találkozik egy spanyol tengerpartra tartó vonaton, hogy fiatalkori kalandjaik felidézésével megszabaduljanak a mindennapok problémáitól és kiélvezzék nyári szabadságukat.

Vajon meg kell-e keresztelni Vajkot? Valóban elfogadható-e az az erkölcsi axióma, hogy a cél szentesíti az eszközt?

A „Minden titok” egy varázslatos utazás vers és dal között, egy könnyed, lélekfrissítő, zenés irodalmi
inhaláció két kiváló művész előadásában.

« Dans les jupes de ma mère » egy « zseb-színházi » forma, amely vizuálisan meséli el egy gyermek egy napjának rituáléit. De nem akármelyik napról van szó, hanem az óvodakezdés napjáról.

dramatikus valóságshow

Füge Produkció

Stroboszkóp használata miatt az előadás megtekintését terhes anyáknak, epilepsziásoknak, valamint pacemakerrel rendelkezőknek nem javasoljuk.

Négy különböző kultúrájú "öreglány" – őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők. Öreglányok, akik úgy játszanak, mint a gyerekek a játszótéren. Olyan nők, akikhez az élet nem volt mindig kegyes, mégis minden mondatukkal azt üzenik: NEVESS ÉS ÉLJ!!!

A Jó estét nyár, jó estét szerelem a magyar zenés színházi irodalom egyik legkülönlegesebb, egyben legsikeresebb darabja. Ősbemutatója óta igazi klasszikussá vált, ami nem is csoda: egyszerre elgondolkodtató, kritikus látlelet a társadalmi álszentségről s az emberi hiszékenységről, ugyanakkor szórakoztató, szellemes, fordulatos, slágerekben gazdag zenés mű is.

Szilaj, a betörhetetlen vadló kalandjairól mesél a Nemzeti Lovas Színház legújabb családi musical-e.

Íme, négy nő. A mai hetvenesek.
Négy különböző kultúrájú "öreglány"– őszinték, viccesek- igazi emberek, még most is ízig – vérig nők.
Életük utolsó fejezetében, a hedonizmust és a nevetést választják.
Néha nyersek, mégis rengeteg könnyedség és humor van bennük.

Vajon meg kell-e keresztelni Vajkot? Valóban elfogadható-e az az erkölcsi axióma, hogy a cél szentesíti az eszközt?

Állítólag minden a testén viselt ékszer valami történetet hordoz – az előadás pedig egy ilyen módon felépülő „életrajzi est”, amiben Madám Bizsu (Molnár Piroska) visszavisz minket az időben, a 20-as, 30-as évek Budapestjére…

A zenetörténet első operának aposztrofált művét, Orfeusz alvilági utazásának történetét a Mezítlábas Opera társulata adja elő.

A vígjáték egy izgalmas, kalandos utazáson keresztül, rengeteg humorral világít rá a középkorú nők és a változó kor kikerülhetetlen nehézségeire. Megmutatja, hogy mi nők képesek vagyunk megbirkózni ezekkel a kihívásokkal - ám minden könnyebben megy öniróniával, sok nevetéssel, különösen akkor ha számíthatunk a férfiak támogatására.

Pataki Éva: Edith és Marlene zenés színmű két részben a Pesti Broadway Stúdió előadása

Játék és tánc Lorca alapján.
Mese száz percben az andalúz szerelemről.

„Ezúttal a magyar népzene és a jazz muzsika jeles előadóművészei, Balogh Kálmán és Dresch Mihály mellett a színházi művészet egy kiemelkedő alakját, Őze Áront hívom vendégemül.

Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy gazdag és egy szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki semmire sem tartja a nőket. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. Ehhez segítségül vesz két állástalan színésznőt, hogy megtréfálja a grófokat és a lovagot, ezzel elindul az őrület.

zenés terápia