Színház, Dráma

dráma

A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba

Radnay Csilla előadásában

színdarab egy részben

Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla

A mű két rendkívüli emberről, a világirodalom egyik legnagyobb írójáról és a kor ünnepelt színésznőjéről szól. Szenvedélyes szerelmük és házasságuk története személyes levelekben elbeszélve.

Heinrich von Kleist első drámája szenvedélyes erővel tárja fel a családi viszály, a bizalmatlanság és a végzetes félreértések sötét világát.

Orlai Produkciós Iroda - Füge Produkció

KULKA JÁNOS megjelenítésében

KARAVÁN SZÍNHÁZ
MAGYAR
az előadás időtartama 75 perc

Tudok szeretni? Miért élek? Hogyan ne hazudjak? Van élet a halál után? Mitől félek? Miért félek mitől? – Ivan Viripajev darabjának szereplői a társadalom más-más rétegét képviselik, de közös bennük az első jelenettől az utolsóig nagyon részegek. Ebben a szélsőséges állapotban pedig szélsőséges helyzetekbe kerülnek. Megkérdőjeleződnek azok az alapértékek, amik szerint próbálnak élni a hétköznapokban, és olyan kérdésekre kell választ adniuk, amiket régen nem tettek fel maguknak.

Mi történik, amikor két fiatal szíve egyszerre lobban lángra egy olyan világban, ahol a gyűlölet határozza meg a sorsukat? Verona színes, mégis rideg utcáin Rómeó és Júlia szerelme születik meg, egy tiltott tűz, amely egyszerre ragyog és pusztít.

Petra von Kant negyvenes, sikeres divattervező, nemrég vált el férjétől, szabad és tehetős. Váratlan szerelme a fiatal, gyökértelen Karin iránt teljesen felforgatja az életét, kicsúszik a lába alól a talaj. A régi megoldások, trükkök nem működnek. A szerelem fáj, az ember buta lesz tőle, majd nagyon okos. Petra sokat látott, kemény nő és éhezi a gyengédséget. Története kesernyés humorral világít rá minket saját gyarlóságainkra.

Bözödújfalu egy kis meseszerű hely, ahol békében megfér egymás mellett minden vallás és felekezet: katolikus, református, unitárius, görögkatolikus, zsidó és szombatos. Egészen addig, amíg Észak-Erdély 1940-ben vissza nem tér az anyaország kebelére, és kormányunk figyelme oda nem szegeződik Bözödújfalura. Egyik nap még egyformák vagyunk, másnap már ahányan, annyi félék. És persze nem mindenkinek jár egyenlő bánásmód.

Az ember változik. Egyszer eljön az a pillanat, amikor megkérdőjelezi mindazt, amiben nevelkedett. A felnövés, a függetlenedés folyamata ez. Függetlenedni a szüleinktől, függetlenedni a várostól, a minket irányító környezettől – függetlenedni korábbi énünktől. Mert valami megváltozik bennünk, találkozunk valamivel, amivel korábban soha. Egy új, eddig ismeretlen érzés, valami kábító, valami megemelő… Mondjuk a szerelem. Katyerina esetében legalábbis. És ez, a mindent megváltoztató szerelem az, aminek köszönhetően az egész élete… csak rosszabb lesz.

A III. Richárd egy évek óta folyamatban lévő rendezői program legújabb része. Albu István koncepciója nyomán a drámai cselekménybe beépített élőzene különleges előadásélményt, valódi koncert-show-t kínál a nézők számára.

120 perc színház 16+
„Beszédkínvallatás”

Triggerek: füst, vaksötét, erős hanghatások.

Bemutató: Hosszú virágzás
Orlai Produkciós Iroda - Füge Produkció
RADNAY CSILLA előadásában

A dráma a kommunikációképtelenségről beszél. Tudunk kérdezni egymástól? Egyáltalán akarunk? Van rá igényünk? Mitől tartunk? Vagy egyenesen félünk? Aztán meg már késő.

Caligula a legérzékenyebb ponton támad, hitük és törvényeik eltiprásával egy teljes kultúrát igyekszik megsemmisíteni.

bemutató

William Rowley, Thomas Middleton
reneszánsz thriller két véres és vicces részben

Bemutató: 2026. április 17.

A két testvér, a két Gáspár, Sándor és Tibor egy színpadon, egy színdarabban, Miskolcon a Tudomány és Technika Házában, 2026. május 04-én este 19.00 órától. Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas, és Gáspár Tibor Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, a magyar színházi és filmvilág rendkívül népszerű szereplői, akik azonban teljes estés produkcióban egészen az Ikrekig, nem szerepeltek még együtt.

Torokszorító dráma az emberi kegyetlenségről és a történetmesélés erejéről.

dráma

Az előadás egy generációs keresztmetszet sodródásról, identitás és boldogság keresésről, életkezdési válságról, kapunyitási pánikról.

Egy színpadi előadás, amelyet hatalmas sikereket megélt film hívott életre. Az Esőember a szeretet felé vezető útról szól, arról a felszabadulásról, amit a materialitás levetkőzése jelent.

Bözödújfalu egy kis meseszerű hely, ahol békében megfér egymás mellett minden vallás és felekezet: katolikus, református, unitárius, görögkatolikus, zsidó és szombatos. Egészen addig, amíg Észak-Erdély 1940-ben vissza nem tér az anyaország kebelére, és kormányunk figyelme oda nem szegeződik Bözödújfalura.

A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.

fanyar, ám fergeteges humorú szatíra

A zenés szövegszínház Léna és Péter örvényszerű házasságát meséli el, a feleség és a férj szemszögéből egyaránt.

„Én öngyilkos leszek, anya.” Ezzel a mondattal egy őszinte és zavarba ejtő beszélgetés veszi kezdetét anya és lánya között. Az est folyamán fény derül régi traumákra, kimondatlan vágyakra és eltitkolt hazugságokra is, közben pedig felszínre kerülnek azok a legmélyebben őrzött, ellentmondásos érzelmek, amelyek csakis szülő és gyermeke között feszülhetnek.