Egyéb, Előadás

Magyarországon kevésbé ismert növényünk a káka. Vajon volt – e szerepe a kézművességben? Mire és kik használták? Milyen lehetőségek vannak a növény felhasználásra napjainkban.

Új ismeretterjesztő sorozat indul a KMO-ban, ezúttal a művészettörténet témakörében. Vágó Zoltán festőművész, tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte 1986-ban. Mesterei Kokas Ignác, Dienes Gábor és Bráda Tibor voltak. Aktív alkotó, aki művészi munkája mellett évtizedek óta vezet festőiskolát Budapest több pontján, többek közt a KMO Művelődési Központban. A sorozat induló évadában két témában tart előadást.

MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ELŐADÁS-SOROZAT
Vágó Zoltán festőművésszel

KATONA CSABA ELŐADÁS-SOROZATA

Ezt a provokatív címet Gábor Andor adta egy írásának még az első világháború előtt – de tényleg, mit ültek?

A Házasság Hete programsorozat keretében 2025. február 13-án 18 órától, SZILY NÓRA: BOLDOGSÁG ÉS/VAGY ELÉGEDETTSÉG című előadása várja az érdeklődőket a Balaton Színházban.

Gimesy Péter művészettörténész-filozófus 6 részes vetített képes művészettörténeti előadássorozata ezúttal magyar nagymesterek életműveit mutatja be 2024 őszétől 2025. tavaszáig.

Sok szeretettel várunk titeket a 2024-es Termékenység Hete rendezvénysorozatunkon, melynek első workshopja a tudatos termékenységről szól.

Szemere Kata újságíró februárban és áprilisban két különleges színész-rendezővel beszélget közvetlenül a KMO-ban: február 18-án Bezerédi Zoltánról, áprilisban pedig Koltai Róbertről tudhatunk meg egy kicsit többet.

A 2024-es Termékenység Hete programsorozatunk második napján megismerhetitek Pánczél Zsókát és a LilyMed Termékeny Tudat programját. Nehéz döntésekben is szeretnénk fogni a kezeteket és megfelelő empátiával, információval segíteni a számotokra legmegfelelőbb döntés meghozatalában.

Az immár három éve elindult, több részes előadássorozat vezetője Radics Tamás, aki 2015-óta foglalkozik túravezetéssel. Az utak során mindig nagy hangsúlyt fektet az ismeretterjesztésre, hogy az élmények mellé valami pluszt is tudjon nyújtani. És hogy miért is szereti ezt csinálni?

Mi haszna a versnek? Miért éri meg az emberiségnek a költészet bonyolult jelenségét évezredek óta fenntartani? Annyi egyszerűbb, kellemesebb vagy látszólag hasznosabb dologgal foglalkozhatunk, miért olvasnánk verseket?

Mit tanulhatunk egy ultrafutótól a saját céljaink eléréséhez? Milyen érzés átszelni a célvonalat, amikor már minden kilométer maga a győzelem? Kíváncsi vagy, hogyan inspirálhat Téged Lubics Szilvi története a mindennapokban? Hogyan lehet összehangolni egy extrém sportot a mindennapi élet kihívásaival? Milyen titkok rejlenek az ultrafutás és a kitartás művészete mögött?

Interaktív mese nemez bábokkal, mely a négy őselemről szól, és nemez foglalkozás

Miért hívják a Budapesti elővárosi vasutat HÉV-nek? Talán a gyorsaságára akarnak utalni? A válasz
nem, a HÉV a helyi érdekű vasút rövidítése. A 19. század vége felé az országban sok helyen épültek
helyi érdekű vasutak – ezek közül ami még üzemel, az már vasúti mellékvonalnak számít.

Salamin Ferenc Makovecz "tanítvány". A városrendezés, az építészet és a művészet témáját járjuk körbe, és természetesen beszélgetünk a mester, Makovecz Imre különleges szerepéről és művészetéről.

Németh György filmvetítéssel egybekötött zenés élménybeszámolója Kubával indít februárban!

Nyáry Krisztián 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett.

Pál Ferenc katolikus papként is fontosnak tartja, hogy az előadásai mindenkinek szólhassanak: bárki bejöhet, nem kell semmi elvárásnak megfelelni, elég a hallgató nyitottsága.

Nem tudhatjuk egész biztosan, hogy mikor járunk életünk közepe táján. Viszont 40 körül legtöbben elkezdjük valószínűsíteni, hogy lassan átkerülünk a lemez B oldalára.

A MŰVÉSZTÜKÖR sorozatban Mirtse Zsuzsa József Attila-díjas író, költő hívja barátait, művésztársait utazásra – a tükörfelszínen túl.

A Bakony-Balaton pásztorvilága és fás-erdős legeltetési rendszerekről szinte nincs oly gyermek vagy felnőtt, aki nem hallott volna közvetetten. A bakonyi betyárok, makkoltatás, bakonyi pásztorokról szóló énekek mind-mind átszövik életünk hétköznapjait és maga a táj, Balaton – felvidék lankái és Bakony hegyei mind meghatározzák a magyar, Pannon tájról alkotott elképzeléseket. Az elmúlt évszázadok során a legelők összeszűkülésével a pásztorok létszáma is megfogyatkozott és szinte el is tűntek a köztudatból, pedig jelenkorunkban is még vannak pásztoroló legeltetéssel foglalkozó gazdálkodók a térségben. Az előadásban azt járjuk körbe, hogy hogyan változtak a legelők és pásztorok világa a 19. századtól napjainkig a Bakony-Balaton térségében. Merre legeltettek és kik legeltettek hajdanán és kik őrzik még a legeltetést és pásztor hagyományok gyakorlatát. Megismertetve a legeltetés, a jószágok, az emberek és a természet szervesen összekapcsolódó, látható és sokszor láthatatlan, de egymást megtartó és megőrző kapcsolatának megvalósulását, eltűnését és újbóli megteremtésének útjait és lehetőségeit.
Az előadónak 2024-ben jelent meg A vadon legeltetése Fás legelők, erdei legeltetés és pásztorvilág a Bakony és a Balaton vidékén és azon is túl című könyve, melynek egyik társkiadója a Hagyományok Háza.

Gimesy Péter művészettörténész-filozófus 6 részes vetített képes művészettörténeti előadássorozata ezúttal magyar nagymesterek életműveit mutatja be 2024 őszétől 2025. tavaszáig.

KATONA CSABA ELŐADÁS-SOROZATA